A szív lassú halállal hal... A remény úgy száll el, mint a falevelek... Míg egy nap, egy sem marad... Nincs remény. Semmi nem marad! /Egy gésa emlékiratai/
"Az élet maga egy álom, melyből felébredve a halállal nézel szembe!!"
"A SZERETET: kiválaszt,megtart és elenged,de sohasem sajátít ki csak önként elfogadja ha neki ajándékozod magad!"
"Talán semmi sem szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akinek arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerü jelenléte elég, hogy vidámak és boldogok legyünk."
„Ha igazán szeretek egy embert, minden embert szeretek, szeretem a világot, szeretem az életet.”
"Szeretni annyi, mint sebezhetové válni. Bárkit szeretsz, a szíved bizonyára elszorul és esetleg meg is szakad. Ha biztos akarsz lenni abban, hogy sértetlenül megorzöd, nem szabad odaadnod senkinek. Gondosan csomagold be hobbikba és apró élvezetekbe; kerülj minden bonyodalmat, biztonságosan zárd be önzoséged ládikájába vagy koporsójába. És abban a ládikában a szíved elkezd változni. Kemény, törhetetlen és visszalágyíthatatlan lesz."
"Kevésbé szeretünk amikor megtudjuk, hogy szeretnek minket, mint ahogy jobban szeretünk, amikor rájövünk arra, hogy kevésbé szeretnek minket, semmint képzeltük."
"A szerelmesnek nincs szüksége büszkeségre, nincs szüksége másra, csak szerelemre."
"Én már öltem. Hallottam halálhörgést. Láttam halálos sebet. Nincs benne semmi magasztos, semmi költői! Azt mondod, meghalnál a szerelemért, de nem tudsz semmit a halálról, és nem tudsz semmit a szerelemről!" |